Éjfél tájban megérkezett a BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. (VJSZ) Fehér úti telephelyére első két Alstom metrókocsink. A kép csalóka, ez a betétkocsi 20 méter hosszú. Ez és egy vezérlőkocsi érkezett az este, azt azonban nem árt tudni, hogy egy szerelvényt 2 vezérlőkocsi és 3 betétkocsi fog képezni, a hiányzó kocsik a következő napokban érkeznek. Új metróink az Alstom lengyelországi gyárában készülnek, ám nem Katowicében mint a sajtóban lehet hallani hanem a szomszédos Chorzówban. Itt készültek régebben a lengyelek Tatra "utánérzésű" Konstal villamosai és az üzem neve is Alstom Konstal. Új metróink a Metropolis járműcsalád tagjai, a látszólag megszavaztatott egyedi dizájn se annyira egyedi, de a szerelvény modern hajtásrendszere (melynek szállításában ha minden igaz szerepet vállalt a Ganz-Škoda (egykor a tenderben még a Transelektro vett részt)), légkondicionált, teljesen átjárható utastere valószínűleg egy merőben új világot hoz az akár 40 éves szovjet szerelvények után.
Idővel talán azt is elfelejtük, hogy ezen bejegyzésem az eredeti tervek szerint tavaly májusban lett volna időszerű, de mint sorozatosan tapasztaljuk egy új jármű engedélyeztetési folyamata szinte soha se zajlik zökkenőmentesen nálunk. Remélem hamarosan egy Örs vezér téri bemutatóról tudok beszámolni, mikor az első szerelvényt szemrevételezheti a nagyközönség. (a képen az Alstom látványterve)
Kecskemétre mentem pénteken, de utam nem túl bíztatóan kezdődött. Mivel eddig soha nem utaztam a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét (142 sz.) vasútvonalon úgy döntöttem itt az ideje. Szerencsémre a decemberi menetrend váltás óta ezek a vonatok nem Kőbánya-Kispest állomásról járnak hanem a Nyugatiból indulnak. Gyanútlanul álltam be Zugló vasúton a pénztár előtti sorba. Mint kiderült az előttem álló ideges úr még az előző(!) mizsei vonatot várja, ami a mínusz 10-nél is hidegebb reggelen elég kellemetlen. Némi telefonálás után kiderült, hogy az a vonat mégis Kökiről ment és, hogy jön a vonatunk, de 15 perces késéssel..
Lajosmizsén az embert a nagy semmi fogadja. Maga a vonal is elég lepukkant pedig gondolom mint elővárosi vonal lehetne vele utasokat szerezni. Jelenleg rossz pályán ezáltal nem is túl gyorsan, agyon grefitizett mocskos bhv kocsik szaladgálnak a lepukkant állomások, peronok között. Nemrég már ezen utam tudtával jártam Kispest állomáson... akkor még emlegettem, hogy ingavonati közlekedés van, azaz a végállomáson nem kell a mozdonynak körüljárnia, visszafelé a vonat másik végén lévő vezérlőkocsiból kapja a parancsokat. Nos, ez most másképp van. Az összes keresztező vonatnál a mozdony a vezérlőkocsi elé volt csatolva.. Mizsére megérkezésünk után pár perccel a mi mozdonyunkat is lekötötték és szép komótosan kihúzott a semmibe, azaz megkezdte a körüljárást. Ezek szerint a Nyugatiba vitellel megváltoztatták a megszokott rendet(?).
A Mizse-Kecskemét szakaszon csak Bz-k járnak. Az állmomáson mint informálódtam már évek óta nincs jegykiadás így a jegyvizsgáló lánynál vettem meg jegyem. Kecskemétig én voltam az egyetlen fizető utas a vonaton, a többi vasutas volt. Kicsit késve indultunk, de mindegy. A szakaszon egyébként napi 4 vonatpár közlekedik, a pálya meglepődésemre egész jó, nem ment rövid úton agyamra a motorkocsi két tengelyének döcögése.
Aranyhomok IC indul Szegedre, valamint egy 'Pusztametró' azaz Uzsgyi amit mint látszik is az orrán viselt jelből a Budapesti metróinkat is gyártó orosz cég készített. Úticélja Lakitelken át Szolnok, igaz később indul mert még csak pár perce érkezett.
Kecskeméten most jártam életemben először. A repnapok és az átutazás akár vonattal vagy autóval persze nem ér, mivel kb semmit nem láttam eddig a városból. Az állomás épületét elhagyva meg is lepődtem rendesen, hogy a buszpályaudvar ott van jobbra, hiszen azt eddig is láttam már kocsiból többször is, csak addig nem jutottam el, hogy a park fái mögött ott az állomás. A képen egy Ikarus 415-ös Kecskemét-Lajosmizse viszonylatra táblázva. Gondolom nem egyetlen _fizető_ utassal szokott menni.
Egy felségjelzés nélküli Credo és a szemközti korcsma :)
Úticélom Kecskemét KK állomás volt. Útközben végre láttam a Cifrapalotát aminek tényleg zöld az ablaka, azonban mély benyomást nem tett rám. Szegedi kortársa a Reök szerintem szebb. Visszatérve: mint évnyitó bejegyzésemben említettem hamarosan jön a nagy Kiskőrös-Kecskemét-Kiskunmajsa vonatozás, ennek előfutáraként néztem meg az állomást, mivel a kisvasutazós napon nem lesz annyi időm Kecskeméten, hogy igazán átérezhessem a hely időkapu hangulatát.
GV 3719 rohad, állítólag kiállítási tárgyként.. annak viszont elég lehangoló. A néni pedig a Kiskőrösről (nem kis késéssel) érkezett vonat takarító személyzete :) Ezek után elsétáltam a közeli Kecskemét Alsó Pályaudvarra (mint az épület homlokzata hírdeti) majd vissza a belvárosba és a buszok felé. Egy időre egész ki is melegedtem a nagy sétában, pedig a legmelegebb időszakban is csak mínusz 2-3 fok volt.
Habár a fények szép lassan már semmire sem voltak jók azért egy-két buszos képet még lőttem. Itt egy Helvéciára tartó 3 tengelyes MAN busz. Vajon ez, vagy a napi 3 vonatpár a kisvasúton a szimpatikusabb?
Zárásként pedig egy fehér holló. A debreceni Magyar Járműtechnikai Zrt. (MJT) L83-01D típusú autóbusza. Prototípus jármű, ez az egyetlen készült belőle, nyár óta szolgál a Kunság volánnál (és Helvéciára jár). Ezek tudtával látható, hogy szerencsém volt, hogy láthattam. Hazafelé a vonatom 5 perc késéssel érkezett Szegedről, 22-vel érkezett Zugló vasútállomásra. Mint már ma megtudtam gázolás volt a Városligeti elágazásnál...
Kissé talán megkésett bejegyzés, nem is vág teljesen a blog profiljába de azért kapcsolódik a témához. Most válaszokat kaphat az olvasó egy fel sem tett kérdésére. Avagy, milyen könyvvel lehet meglepni egy közlekedésbarátot? Legegyszerűbb válaszom: közlekedési témájú könyvvel :)
Mivel ilyesmiből nem túl sok található a piacon nem is olyan könnyű ezeket megtalálni. Elsőnek a Közlekedik a fővárost hozom, mely a BKV 40. évfordulójára készült, minden ágazat történelmébe ad egy kis betekintést, képekkel, korabli idézetekkel. Demszky Gábor, Hagyó Miklós és az új BKV vezér, Kocsis István előszava pedig érdekes korkép lesz majd a mostani évekről..
Közlekedik a főváros közlekedési témájú, de nem lesz az elvetemült közlekfanok kisokosa. Ez a könyv még annyira se. A Kosztolányi Dezső (nevének szóbakerülésekor véletlenül se hagyhatom szó nélkül, hogy Tatán a róla elnevezett utcában laktam) rövid novelláit, újságcikkeit ("kisprózai munkáit") tartalmazó könyvecske az 1906 éd 1935 közöti fővárosi életképek gyűjteménye. Lehet, hogy Kosztolányi is közlekedésbarát volt? Akkoriban létezett egyáltalán ez a fogalom? Nem tudom.. az viszont biztos, hogy sokat járta a várost villamossal és utazási tapasztalatait rendre papírra is vetette. Persze nem pályaszám vadász volt, őt az emberek jobban érdekelték :)
Míg az előző két könyvet lényegében bárkinek ajánlottam volna, a 75 év áramszedők alatt című könyvhöz már kell egy kis őrültség. A könyv az októberi trolitelepi nyílt napon debütált a nagyközönség előtt a BKV kiadásában. A magyarországi trolibusz történelem kezdetétől követi a 'csáposbuszok' történetét, melyek jövője körül az elmúlt évtizedekben sokszor sötét felhők gyülekeztek. Sok érdekes kép, mégtöbb adat és információ. Stílusosan trolibuszozás közben kéne elolvasni :)
Amit kihagytam a listából az a Gördülő legendák amely könyv már a harmadik kiadásához ért és kinézetében már nem sokban hasonlít az első kiadáshoz, amit ha jól emlékszem a 2006-os tatai Ikarus találkozón láttam először. Már nyilván nem meglepő... ez a könyv az Ikarus gyár történetét és típusait mutatja be.
Ezek a könyvek az én polcomon már megtalálhatók. Az UV-k ötvenedik születésnapjára kiadott könyv vagy a Debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éves évfodulájára kiadott társaságában amit még talán 2005 decemberében szereztem be a DKV ügyfélszolgálatán... no, mielőtt átmennék nosztalgiázósba és elmesélném, hogy ekkor a Desiro motorvonatos ünnepi IC-vel mentem, Miskolcon át.... inkább búcsúzom :) A közeljövőben néhány éjszakai képpel jövök és tervezem a Kecskeméti kisvasút bejárását is, igaz vonali fotókat nem ígérhetek, hiszen egyelőre örülök, hogy egyáltalán egy nap alatt végig tudom utazni a bugaci szuperexpresszt úgy, hogy már vagy két éve tervezem.. pusztán csak azért szeretnék télen eljutni oda mert a szenes kályha hangulata 2009-ben a MÁV hálózatán igazán lenyűgöző :)
Éjfél tájban megérkezett a BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. (VJSZ) Fehér úti telephelyére első két Alstom metrókocsink. A kép csalóka, ez a betétkocsi 20 méter hosszú. Ez és egy vezérlőkocsi érkezett az este, azt azonban nem árt tudni, hogy egy szerelvényt 2 vezérlőkocsi és 3 betétkocsi fog képezni, a hiányzó kocsik a következő napokban érkeznek. Új metróink az Alstom lengyelországi gyárában készülnek, ám nem Katowicében mint a sajtóban lehet hallani hanem a szomszédos Chorzówban. Itt készültek régebben a lengyelek Tatra "utánérzésű" Konstal villamosai és az üzem neve is Alstom Konstal. Új metróink a Metropolis járműcsalád tagjai, a látszólag megszavaztatott egyedi dizájn se annyira egyedi, de a szerelvény modern hajtásrendszere (melynek szállításában ha minden igaz szerepet vállalt a Ganz-Škoda (egykor a tenderben még a Transelektro vett részt)), légkondicionált, teljesen átjárható utastere valószínűleg egy merőben új világot hoz az akár 40 éves szovjet szerelvények után.
Idővel talán azt is elfelejtük, hogy ezen bejegyzésem az eredeti tervek szerint tavaly májusban lett volna időszerű, de mint sorozatosan tapasztaljuk egy új jármű engedélyeztetési folyamata szinte soha se zajlik zökkenőmentesen nálunk. Remélem hamarosan egy Örs vezér téri bemutatóról tudok beszámolni, mikor az első szerelvényt szemrevételezheti a nagyközönség. (a képen az Alstom látványterve)
